A Felső-Nyárád menti falvakban, így Nyárádmagyarós községben is a lakosság fő tevékenysége az állattenyésztés és a gyümölcstermesztés.
A festői környezetben található három falu híres gyümölcsöseiről, valamint gyümölcspálinkájáról.
A Kis-Nyárád völgyének utolsó végfaluja, mert itt már a Kis-Nyárád neve elenyészik, bár forrása ide még jó tova van a Bekecs déli alján; de az Magyarosan felül többé nem Nyárád, hanem Sugó pataknak neveztetik. Hol a Sugópatak a Selyéből lefolyó Czigány patakkal egyesül: ott keletkezik a Nyárád név s ott fekszik a két észak irányú patak völgyét elkülönitő Kati hegyese alatt szép regényesen Magyaros. Hogy Magyaros régen egyike volt Marosszék tekintélyesebb helységeinek, azt az 1567. évi regestrumból látjuk, hol Magyaros néven 32 kapuval fordul elő, vagyis annyival, mennyivel Maros-Vásárhely és Selye kivételével azon időben Marosszék egy helysége sem birt Hogy daczára ily tekintélyes voltának, egyházhatóságilag mégis Keresztur alárendeltje (filiája) volt, azt fennebb látók, melytől nem előbb, mint 1791-ben szakad el s lesz önálló egyházközséggé. A vásárhelyi ugynevezett kis templom mintájára készült szép egyháza csak 1866-ban végeztetett be.Bármily félreeső hely legyen is Magyaros, azért mégis 4 országos sokadadalma van, melyeket 1845-ben nyert. Magyaros egyik utczáját Egerszegnek nevezik, mely – mint mondják – egy ily nevű Magyarosba beolvadt falu emlékét őrzi; különben Magyaros sem mindig feküdt mostani helyén, hanem a falutól keletre felmagasuló már emlitett Kati hegyesének Várbércze nevű részén. Az ott elterülő lázon (fennsík) volt elhelyezve a Likad főnél felbuzgó forrás közelében, mely forrás főleg ily magasságban rendkivüli tünemény, mert annak roppant bőségben felfakadó kristálytiszta vize bár nyárban jéghideg, télben soha sem fagy be, sőt körülte és patakot képező lefolyásánál is a hó elolvadtával télszakon is a legszebb zöld fű virit. Ezen forrást Kati kutjának nevezik, egyik hagyomány szerint azért, mert az egy Kati nevű vén leány telkén buzogván fel, ez annak vizét szárazság idején pénzért adta; másik szebb hagyomány szerint Csergő Kata nevű hős nőtől nyerte ugy a forrás, mint a hegy elnevezését; ez a Csergő Kata pedig rednkivüli erővel biró leány volt, ki egy tatárjárás alkalmával a Várbérczén feküdt várból az őrizet élén kiütvén, a tatárokat öldöklő harcz után visszanyomta. Ezen várőrizet alapitotta volna a vár alatt elterülő lapályon az éltető forrás közeleben Magyarost, a falut.Várbérczünkön azonban az állitólagos várnak ma igen csekély nyomai mutatkoznak, s azok némi homályos gátonyra és sánczra szoritvák, hanem az ősfalu hagyomány-jelölte fekhelyén már biztosabb nyomok támogatják a feltevés valódiságát, mert ott tégla-, cseréptöredékek nagy mennyiségben fordulnak elő, sőt több üreg is mutatkozik, melynek pinczehelyek, vagy – mint hiszik – oly vermek voltak, hová a tatárok ittjártakor gabonájukat s féltőbb holmijukat elvermelték a lakosok. Ezen elvitázhatlan nyomok mellett a helyelnevezések is tanuskodnak, mert ott van a Magyaros kapuja nevű hely, hol e falu határkapuja állott; ott van a Tehénhajtó, hol a csordát az emlitett forráshoz hajtották itatásra; ott van a forrás és hegy neve, mely hős Csergő Kata nevével azonosult, s találnak e hegytetőn gyakran nyíl- és fegyvertöredékekre is, melyek az itt vívott csaták maradványainak mutatkoznak lenni. A hagyomány a távol régi kornak ez elmosódott emlékeit tovább füzi, mert elbeszélése szerint Csergő Kata megmenté a falut és várat; de később egy más tatárjárás alkalmával ugy a falu, mint az azt fedezett vár feldúlatott és földig romboltatott, a lakosoknak e vészes harczokat túlélt s az erdők rengetegében megmaradt része visszatérve, miután feldúlt szülőfaluja romjai felett kibúsulta magát, uj telephely után nézett, s mivel a hegyre feljutni bajos volt, s a vár is, melynek védelmeért oda huzódtak volt, elpusztult, elhagyták a régi fekhelyet s lejebb a völgybe huzódva, épiték fel mostani helyén Magyarost, mely ily nevét a körülte levő mogyoróbokroktól nyerte.A hegyen levő ezen régi emlékek mellett még más nevezetes helyeket is találhatunk Magyaros közelében, melyeket pár szóval szintén érintenünk kell.A falutól északra 6 szabályszerű, sorba helyezett halom van; melyek mint egyenközüleg sorakozott zöld gúlák néznekk ki, s melyeket a hagyományok szerint az óriások idomitottak; igen bizony, a természet óriás hatalma. Mondják, hogy régen Egerszeg nevű falu feküdt ott, de vizhiány miatt költözött le, s olvadt be Magyarosba, ezért találnak ott vastag cserépdarabokat. E domboknak sajátos elnevezése is figyelmet érdemel; az elsőt Leányhegynek azért nevezik, mert régi időben a leányokat temették oda. A másodikat Haranghegynek, mert éppen oly idoma van, mint egy harangnak. A harmadikat Lugashegynek azért, mert szép erdő-lugas van tetején. A negyediket Ördöngös dombnak azért, mert a néphit szerint a gonoszok oda rejték kincseiket, s éjente (éjjelenkint) most is zenélnek, vigadnak s ördöngösködnek ott. Az ötödiket Faragott domb-nak azért, mert oly szabályszerű, mintha metszve lenne. A hatodikkat végre Kis-Érhegynek (őrhegy) azért, mert régen onnan őrködtek, s kémlelték, ha nem jön-e ellenség.Magyaros felső végénél a Székhátja alján egy nagy mértékben hajtó tulajdonnal biró ásványos forrás van, melyet régebben sokan látogattak, ma azonban teljesen el van hanyagolva és hagyatva.